Eternal love

9.fejezet

-Tudom,hogy most utálsz-szipogtam és letöröltem a könnyeimet-És meg is értem...

-Dehogy utállak-térdelt le mellém és az arcomat simogatta.

Közelebb húzódtam hozzá.

-Itt maradsz velem?-néztem a szemébe.

-Persze-mosolygott rám.

-Gyere ide te is-húzódtam arrébb,hogy ő is elférjen mellettem.

Felült mellém,én pedig szorosan hozzá bújtam,a fejemet pedig a mellkasára hajtottam.Mélyen beszívtam az illatát és mosolyogva csuktam le a szemem.Nem tudtam egyből elaludni, de ő azt hitte igen..

-Annyira sajnálom,hogy most keresztül kell menned ezen-suttogta és a hajamat simogatta-Nagyon szeretlek...

Az utolsó mondata nagyon tetszett ezért sikerült is álomba merülnöm ...Nem aludhattam sokat mert nagyon fáradt voltam...Felültem mert Eric nem volt mellettem,mikor körbe néztem sehol sem volt.Megijedtem...félve álltam fel és indultam el.

-Eric...-szólaltam meg halkan.

-1 perc és megyek-hallottam meg a hangját fentről.

Megkönnyebbülve ültem vissza az ágyra...körülbelül 1 perc múlva le is jött.

-Már fent vagy?Nem vagy álmos?-ült le mellém.

-De az vagyok-dőltem hátra...

-Akkor miért nem alszol?-lefeküdt mellém és felkönyökölt.

-Nem tudok-sóhajtottam fel,ami nem volt jó ötlet mert a torkom kaparni kezdett.

A kezeimet a nyakamra csúsztattam és becsuktam a szemem,próbáltam minél kevesebbet lélegezni, de most szinte fulladoztam.

-Hozok vért de csak keveset-állt fel,megvártam míg visszajön...a kezembe adott egy csészét amiben vér volt...nagyokat kortyolva ittam meg.

-Még kell-néztem Ericre.

-Nem...majd később...

-Most-a csészét a falhoz dobtam ami apró darabokra esett szét.

Sóhajtva ment fel a lépcsőn.

-Itt...itt hagysz?-szóltam utána halkan.

-Később visszajövök..-zárta be maga után az ajtót.

Fel-alá járkáltam,egyre idegesebb lettem,leszívesebben mindent darabokra zúzta volna...beszélgetést hallottam..egy nő van itt..vele beszélget.Morogva indultam el a lépcsőn és már elterveztem,hogy fogom megölni azt a nőt de rájöttem,hogy nem tudok kimenni.Dühösen ütöttem a falba és mentem vissza.Becsuktam a szemem és a szemfogaim visszahúzódtak..az egész testemet átjárta a nyugalom.Leültem az ágy mellett a földre és felhúztam a térdem,a fejemet pedig ráhajtottam.Furcsa rettegés lett rajtam úrrá, gyorsan felálltam és megláttam azt a fekete ködöt...

-Gyere velem-szólalt meg rekedt hangon.

-Nem.Nem megyek-kezdtem el hátrálni.

-Tudom,hogy mit akarsz...én annyit adok neked amennyit csak akarsz...

A kezemet felé nyújtottam de vissza is kaptam...az ajtó kicsapódott és Eric már mellettem is volt.

-Nem viszed el még egyszer-morgott rá.

Egy fiatal,gyönyörű lány jelent meg az ajtóban,valamit mondott egy ismeretlen nyelven és a fekete köd fehér fény kíséretében eltűnt.Ericre pillantottam majd a lányra...vele volt fent...csak ők ketten.Elindultam a lány felé aki nem mozdult a Nap sugarai alól.Megálltam előtte,dühösen néztem a szemébe...

-Szívesen-mondta olyan...nagyképűen..

Nem mondtam semmit...éreztem rajta Eric illatát...ami még jobban feldühített.

-Miért nem jössz közelebb?-kérdeztem gúnyosan és hátrébb léptem.

-Hailey-szólt rám Eric.

Lementem hozzá...

-Menj fel ahhoz a lányhoz engem pedig hagyj itt...jó szórakozást-mondtam dühösen.

-Gracy zárd be az ajtót majd felmegyek.

-Rendben...várlak-szinte hallatszott a hangján,hogy elmosolyodik.

-Itt lent miért nincs ilyen nagy szád?-fordultam meg.

Ziháltam a dühtől,mosolyogva csukta be az ajtót.

-Hailey-fogta meg a kezem de elrántottam.

-Hagyjál-rántottam el...szorosan magam köré fontam a karjaim és hátat fordítottam Ericnek-Ő biztos sokkal jobb társaság mint én...

-Dehogy..de csak ő tudott segíteni-jött elém és a kezeit az arcomra csúsztatta.

-Ó igen?És még mit csináltatok fent?-kérdeztem gúnyosan és hátrébb léptem.

-Semmit...

-Miért váratod meg?Nem hallottad mennyire vár téged?

Nagyszerű...

-Eric..-hallottam meg Gracy kiabálását.

-Remélem még sötétedés után is itt lesz-motyogtam magamnak de Eric is meghallotta.

-10 perc és jövök...

-Nem kell sietned-ültem le az ágyra...a vállamhoz ért de felálltam-Hagyjál békén..ne érj hozzám...

Dühösen néztem rá,egy percig egymás szemébe néztünk de felment...könnyes szemekkel ültem.Rövid idő múlva elindultam az ajtó fele és kimentem...valahogy éreztem,hogy már nem süt a Nap.A levegőbe szagoltam és éreztem annak a vérnek az illatát amit ittam....elindultam..megláttam Ericet és azt a lányt...A lány éppen a kezét fogta.Döbbenten néztem rájuk..Eric gyorsan a lány elé állt.

-Nem kell védened nincs a vérére szükségem-mondtam gúnyosan és tovább mentem a szag irányába...

A kezeimet nem tudtam ellazítani már fájt, ahogy ökölbe szorítottam...valami kamra szerűségbe értem és a hűtő ládához értem,mikor kinyitottam megláttam a tasakos vért...undorodva vettem fel az egyiket.

-Ez gusztustalan-motyogtam,nagy nehezen a számhoz emeltem és inni kezdtem, az íze nem volt olyan rossza, de olyan jó se mint ha egy emberből innék. Megráztam a fejemet, hogy elhessegessem ezeket a gondolatokat.

Mikor végeztem egy újabbat kivettem és lecsuktam a ládát...ráültem és azt is hamar megittam.Sóhajtva döntöttem a fejem a falnak...Eric jött be,kikerültem és visszamentem a pincébe...a lány még mindig ott ült de próbáltam nem rá nézni mert különben biztos neki ugrottam volna...Eric követett.

-Héé-fogta meg a kezem de leráztam magamról-Kérlek beszéljünk.

-Nem.Veled nem beszélek,hívd ide azt a nőt...az anyukámat vagy a másik vámpírt a testvéredet vagy kit...de veled nem maradok egy szobába-mondtam dühösen...

-Ne mond ezt-lépett közelebb hozzám...

-De és remélem meg is értetted míg nem jön valaki más addig nem is akarlak látni-mentem vissza fel.

-Csak nem valami baj van?-kérdezte Gracy.

Nem mondtam semmit...benyitottam az egyik ajtón...egy fürdőszoba,bementem és kulcsra zártam az ajtót.Hallottam,hogy elküldi Gracyt és telefonál.10 perc múlva kopogást hallottam.

-Hailey-annak a férfinak a hangját hallottam meg akivel már egyszer találkoztam.

-Na végre-mentem ki-Azt akarom,hogy te maradj itt velem.

-Rendben ha így jó neked-mondta aggódva-De menjünk le.Jó?

Bólintottam és elindultam a pincébe,csak pillantást vetettem Ericre és lementem.

-Minden rendben van?-ült le mellém...

-Nem...semmi sincs rendben...nem emlékszem semmire és állandóan dühös leszek.

-Ez elmúlik...még egy kicsit kell kibírnod...Én is átestem ezen.

-Mivel jár ez a vámpír dolog?-néztem rá.

-Vérszomj..hatalmas erő,gyorsaság...örök élet-fejezte be sóhajtva.

-De ugye elmúlik?Mert most minden percben csak a véren jár az eszem-mondtam ijedten.

-Persze-mosolyodott el.

Még sokat beszélgettünk és nevettünk...

-Mi barátok vagyunk?-érdeklődtem.

-Igen...de az orvosod is voltam.

-Az orvosom?Beteg vagyok?-kérdeztem döbbenten.

-Voltál...Az átváltozás úgymond kitörölte a szervezetedből.

-Innom kell-mondtam gyorsan mielőtt még bedühödök.

-Menjünk fel-indult el.

Újra a kis kamrába mentünk,megittam egy tasakkal de nem akartam lemenni.

-Nem megyünk ki az udvarra vagy valahova?-néztem fel rá,kételkedést láttam az arcán-Kérlek...már rosszul vagyok a bezártságtól..csak pár percre.

Nehezen de belegyezett,a ház mögötti udvarra mentünk ki.

-Ez gyönyörű-sétáltam a kis kerti tóhoz és az ujjaimat végig húztam a víz felszínén.

Leültem a partra és csak figyeltem a kis hullámokat amit a víz kavart és olyan szép volt ahogy a Hold gyenge fénye megvilágította...

A levegőbe szagoltam és felálltam,a kert másik végére összpontosítottam 5 vámpír jött felénk.

-Sam-szólaltam meg-Ők a barátaid?

-Nem-húzott maga mögé-Maradj itt de ha valami történne velem...menekülj.Éretetted?

Eric is kijött,mellé állt és dühösen nézett a jövevényekre.

-Megöltétek a mestert-lépett előre az egyik-Ezért halált érdemeltek.

Egymásnak estek...az egyik felém közeledett,kivillantottamrá a fogam és mögötte bukkantam fel,kitörtem a nyakát egy szempillantás alatt.Lerántottam Samről azt amelyiket ütötte és egy fához dobtam...utánna mentem és őt is megöltem...Utána következett az amelyik fogta...

-Segíts Ericnek én el leszek vele-néztem a vámpírra amelyiket fogtam.

Játszani van kedvem...Elvittem a fák közé és elengedtem.Egymással szemben körözni kezdtünk.Elkezdett felém futni de én felugrottam az egyik fa ágára.Elkezdtem ugrálni ő pedig követett.Nem látta hova mentem,pedig felette voltam.Ráugrottam és a nyakánál fogva a földhöz vágtam.A mellkasára ugrottam,leguggoltam.Lelökött magáról,és elkapott...ő is a vállára vett fel..elakart vinni valahova..Jó ebből a vállra vevős dologból már elegem van.Megragadtam a hátán a pólót és eldobtam,szerencsére nem estem el hanem sikerült állva maradnom.Neki is eltörtem a nyakát.

-Hailey-hallottam meg Eric hangját-Jól vagy?

-Igen-válaszoltam közömbösen és visszaindultam de megragadta a karom és az egyik fához nyomott.

-Nem bírom elviselni,hogy így viselkedsz velem-suttogta miközben a szemembe nézett.

-Ezt magadnak köszönheted-toltam el magamtól és inkább gyorsan visszamentem-Segítsek?

Sam éppen egy eléggé csúnya sebet fertőtlenített...nem vártam meg a választ hanem kivettem a kezéből és gyorsan kitisztítottam majd bekötöztem.

-Foggal rajtad lógott?-kérdeztem nevetve.

-Igen valami olyasmi-válaszolt mosolyogva-Menjünk le mert nemsokára fel kel a Nap..

-Oké úgyis álmos vagyok-mondtam és elindultam.

Eric most jött vissza...szomorú volt de most nem érdekelt...Lementem és lefeküdtem aludni...